Az intézményünk rövid története

Az alábbiakban a bajai vizes műszaki képzés és rövid történetét mutatjuk be. AzIntézet címszó alatt itt a vízgazdálkodási felsőfokú szakemberképzés céljára 1962. évben, 12/1962.(V.5.) kormányhatározattal létrehozott intézményt értjük a későbbi több­szöri szervezeti átalakulással, név- és oktatási profilváltoztatással és bővítéssel, azonban a jelenlegi tágabb szervezeti keretben is megmaradt önálló arculattal.

Dátumok, amelyek a szervezeti átalakulás mérföldkövei voltak:

1962. szeptember. Levelező tagozatos képzés indul a bajai székhelyű Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembereinek közreműködésével.

1963. szeptember. A képzés megindítása Baján, nappali és levelező tagozaton, általános és mezőgazdasági víz­gazdálkodási valamint vízellátási és csatornázási szakon. Levelező konzultációs központok működnek Budapesten és Szolnokon. Tanszéki szervezeti rend kialakítása, új igazgató és vezető oktatók kinevezése. Épül a Kamarás Duna- (Sugovica)-parti oktatási épület.

1964. szeptember. Az új első évfolyam Siófokon indul a bajai szűkös elhelyezési lehetőségek miatt.

1965. Az első szaktechnikusi oklevelek átadása: 9 fő általános és mezőgazdasági víz­gazdál­kodási és 12 fő vízellátási és csatornázási szakon végzett hallgatónak. Az új oktatási épület használatba vétele. A 3. emeleten diákotthon kapott ideiglenesen helyet.

1968. Az új diákotthon építésének megkezdése.

1969. Duna-parti (Érsekcsanád) vízmérő telep és Sugovica-parti víz- és szennyvíztechnológiai kísérleti és bemutató telep (félüzemi vízmű) beruházásának elhatározása.

Az alapítók és az alapozó oszlopfők közül emlékezünk Dégen Imre OVF főigazgatóra, az első megbízott igazgatóra: Vukováry Attilára, a támogatókra: dr. Kertai Edére, dr. Wisnovszky Ivánra, dr. Ortutay Gyula akadémikus, országgyűlési képviselőre, valamint az oktatási szer­vezet építőmérnök kialakítóira: Czédli György első kinevezett igazgatóra, Czédliné Király Máriára, Kováts Bélára ésHalász Péter személyére. A Felsőfokú technikum később érkezett oktatói: dr. Babós Károly, dr. Babós Károlyné, Balázs Ferenc, Bánáti Attiláné, dr. Bándy Iván, Búzási Mátyás, Dániel József, dr. Faludi Gábor, Garai István, Gál Vilmos, Gergely József, Kiss-Dala István, Knézy Péter, Kovács László, Kováts Béláné, dr. Kubatov János, Oláh Miklós, dr. Orbán Vera, Péter Gyula, Rajkay Vilmos, Sütő Károly, Török László, Tuzson Tihamér, Vályi Péter és dr. Váry Béla.

1970. Az első átszervezés:Az 1033/70. sz. kormányrendelettel a Felsőfokú tech­nikum az 1970/71 tanévtől a BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kara lett. Nappali tagozaton a képzési idő: 6 félév, a levelező tagozaton 8 félév és új képzési formában: műszaki oktató szakon levelező képzésben: 4 félév. A korábban végzett 450 fő szaktechnikus számára egyféléves kiegészítő képzés indult, így a hallgatók többsége üzemmérnöki oklevelet szerzett.

A főiskolai Karon új, kibővített tanterv alapján a korábbi, bevált két szakirányon folyt az üzemmérnök képzés.

1972. június 2-ánaz intézet tízéves működését szakmai-tudományos emlékülésen ünnepelték, melynek írott anyaga „Tíz éve indult a felsőfokú vízügyi szakemberképzés Baján” címmel a VÍZDOK kiadásában jelent meg 1973-ban. A törekvések az oktatás színvonalának erősítését, a tárgyi, anyagi feltételek javítását és a tudományos kutató tevékenység, annak elméleti és gyakorlati erősítését hangsúlyozták. Ennek értelmében került sor új, tudományos kutatásban kiemelkedő vezető oktató és két fő pálya­kezdő, speciális végzettségű oktató alkalmazására.

1973.Az új, Sugovica-parti 130 fős diákotthon átadása. Ezzel lehetővé vált az oktatási fő­épület har­ma­dik emeletének oktatási célokra berendezése. Új könyvtári és tanszéki helyiségek valamint oktatási termek és bővítéssel vízkémia-vízbiológia laboratóriumot alakítottak ki.

1975-benaz Intézet felújította az 1968-ban elindított Vízgazdálkodási Nyári Egyetem szak­mai-tudományos rendezvénysorozatot, amit az Országos Vízügyi Hivatal (OVH), a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság támogatott.

A Főiskolai Kar létezésének időszakában több intézetfejlesztési terv készült, azonban azok csak a tervezés fázisáig jutottak el. Csupán a saját erőből kivitelezett aszfalt burkolatú, világí­tással ellátott kézilabda-méretű sportpálya készült el 1977-ben a diákotthon és az oktatási főépület közötti területen.

A hallgatóság örömére 1977-ben megnyílt a TRIÁSZ ifjúsági klub a városháza alagsorában, melynek kialakításában a város két felsőfokú oktatási intézményének hallgatói és a városi tanács fiatal dolgozói vettek részt.

A félüzemi vízmű építése – az eredeti elhatározáshoz képest csökkentett tartalommal – az idő­szak elején megkezdődött, de 1977-re megfeneklett. A Vízellátási és Csatornázási Tanszék oktatói vállalták az áttervezést és a megvalósításban közre­működést a befejezésig.

1979. A második átszervezés:ígéretek a fejlesztésre. A Minisztertanács 1978-ban hatálytala­nította a korábbi szervezeti formáról szóló rendelkezést és 1979. 05. 18-án intézkedett az új szer­vezeti rendről: A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai Vízgazdálkodási Intéze­tének megalakításáról január 1-i hatállyal. A tanulmányi rend változatlan maradt, a műszaki oktatók képzése 1980-tól a pécsi intézmény-központba került.

A belső szervezeti rend megváltozott: a tanszékek megszűntek és helyükben munkacsoportok alakultak. A tanulmányi igazgatás a pécsi nagyobb szakmai egység szerveze­tébe került. A szervezeti változást tanterv korszerűsítés követte.

Nagyszabású tervek készültek az intézet fejlesztésére, aminek motorja az intézmény ambiciózus főigazgatója Juhász Jenő volt. Korai halálával a tervek háttérbe kerültek, majd fele­dés­be merültek.

1982. első félévében elkészült az 1.000 m³/d névleges kapacitású félüzemi vízmű beruházása. Az OVH a be­ru­házás gaz­dája a létesítményt az Intézetnek átadta, a Művelődési Minisztérium pedig tény­legesen vál­lalta a 12 fős létszámbővítés és az üze­meltetés költségét. A Víztech­nológiai Telep névre módosított, oktatási-kutatási feladatot el­látó, részleges gazdálkodási önállóságú belső szervezeti egy­séget 1983. már­cius 30-án dr. Varga Miklós az OVH elnök­helyettese adta át.

1982. október 1-3.között a vízgazdálkodási üzemmérnökképzés 20 éves évfordulóján rangos szakmai tanácskozásra került sor. A tanácskozás anyaga két kötet­ben jelent meg 1983-ban.

A hallgatóság többéves erőfeszítése eredményeként a diákotthon kollégiumi státuszt nyert és Beszédes József vízépítő mérnök nevét vette fel.

1982-ben a Vízellátás-csatornázás Munkacsoport az OVH megbízásából elkészítette az ipari hidro­technológus képzés tervezetét és a középfokú képzés tananyagának jelentős részét. A Munkacsoport vezetője és az intézet több oktatója a kihelyezett képzésbe is bekapcsolódott.

1987-ig, a következő belső szervezeti átalakulásig az intézet hazai szakmai kap­csolatai széle­sedtek: a Dunántúli Regionális Vízművel támogatási szerződést kötött, a cég az Intézet­nek zászlót adományozott. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság támogatásával létrejött a Magyar­egregyi Víz­mérő Telep. A VITUKI Vízminőségvédelmi Intézetével, a Mélyépítési Ter­vező Vállalat Irodájával és több regionális vízművel kutatási együttműködés alakult ki.

Az Intézet felújította korábbi kapcsolatát a Magdeburgi Főiskolával; kétoldalú nyári hallgatói szakmai gyakorlatok voltak több évben. A pécsi anyaintézmény kapcsolatán keresztül az intézet kapcsolatot alakított ki a Wroclawi Műszaki Egyetem Környezetmérnöki Intézetével és a Zágrábi Egyetem Eszéki Főiskolai Karával.

1987-ben nemzetközi részvételű tudományos konferenciával ünnepelte az Intézet 25 éves jubileumát. A konferencia kiadványa három kötetben jelent meg, továbbá az Intézet történetét bemutató kiadvány is készült, ami tartalmazza a végzett hallgatók és az oktatói-vezetői kar névsorát is.

1987-től a belső szervezeti rendbe visszatért a hagyományos oktatási szervezeti egység a Tanszék. A három nagyobb létszámú, a szakmai képzésért felelős egység a Területi Víz­gazdálkodási Tanszék, a Települési Vízgazdálkodási Tanszék és az Építési és Gazdasági Tan­szék. A kisebb létszámú egységek, amelyeknek a pécsi Intézmény központban létezett szer­vezeti egysége, azok szakmacsoportokként működtek tovább.

1987-ben indult Intézetünkben a szakmérnök-képzés Vízépítési szakon. Ezt követte egy évvel később a Vízellátás-víztisztítás és a Csatornázás-szennyvízkezelés, majd 1990-ben a BME-vel közös Vízrajzi és a Vízrendezési szakos szakmérnök-képzés.

1991/92 tanévtől országos koncepcióváltás következtében a képzés építőmérnöki szakon folyt tovább: vízellátás-csatornázás, vízi- és környezetgazdálkodási informatika, vízi környe­zeti és vízrendezés-vízhasznosítás szakirányokon, új felmenő rendszerű tanterv bevezetésével.

Új tanszéki szervezeti rend alakult: Vízrendezés-vízhasznosítás Tanszék, Vízellátás-csator­ná­zás Tanszék, Vízépítési és Gazdasági Tanszék, Matematika és Számítástechnika Tanszék, Kör­­nye­zettechnológia Tanszék és Nyelvi Tanszék.

Az átszervezés előzményeként a Víztechnológiai telep szervezeti rendszere és részleges gaz­dálkodási önállósága megszűnt, majd oktatási alegységként a Vízellátás-csatornázás Tanszék szervezetébe integrálódott.

Az oktatási intézmények integrációs törekvésének eredményeként 1994. július 1-től a Pollack Mihály Műszaki Főiskola a Janus Pannonius Tudományegyetem Főiskolai Kara, az Intézet pedig a Kar Vízgazdálkodási Tagozata lett. Az intézet tovább növelte szakmérnök-képzési kínálatát: 1994-ben Környezeti menedzser szakon indult képzés.

1995. szeptemberében ünnepelte 25 éves évfordulóját a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, mely alkalomból négynapos tudományos konferenciát rendezett, ahol az Intézet is képvi­sel­tette magát. Az alkalomra készült jubileumi évkönyv részletesen bemutatja az intézmény ak­ko­ri szervezetét és elért eredményeit.

1995/96 tanévtől az megkezdődött – nappali tagozaton 6, levelező tagozaton 8 oktatási fél­évvel – a környezetmérnök-képzés.

1996. július 1-jén következett be az intézmény harmadik átszervezése: a Tagozat kivált a Pécsi Egyetemből és egyesült a 125 éves múlttal rendel­kező Eötvös József Tanítóképző Főiskolával és Eötvös József Főiskola néven közös szerve­zeti keretek között kezdte meg működését. Az új főiskola Műszaki Fakultása az 1962-ben alapított Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum jogutódja. Az új szervezeti rendben a Műszaki Fakultáson a korábbi Nyelvi Tanszék megszűnt, a többi tanszék változatlanul működött tovább, a gazdasági szervezet karcsúsodott, a tanulmányi szer­vezet lényegében változatlanul működött tovább, mindkét utóbbi szervezetnél a kapcso­lat­tartás az intézmény központtal egyszerűbbé vált.

1997-ben újra beindult a levelező tagozatos képzés. Ugyanebben az évben rendes akkredi­tációs eljárás keretében értékelték az alapszakokon folyó oktató munkát és a képzés személyi és tárgyi feltételeit. A Látogató Bizottság jelentése – mindkét szak esetében – a képzés erősségei között emelte ki az oktatás gyakorlatias jellegét és a Fakultás szakmai kötődését a végzett hallgatók felvevő piacát jelentő ágazatokhoz.

Az Intézet részt vesz az 1997-től évente megrendezett, a Magyar Tudomány napjához kötődő tudományos konferencián, amelynek anyagai a 2000. évtől Kutatások az Eötvös József Főis­kolán c. kiadványban jelennek meg. A Víz Világnapja alkalmából rendszeresek rendezvé­nyeink.

1998-ban zárult nagy oktatásfejlesztési projekt eredményeként 31 oktatási segédlet készült, alapot nyújtva jegyzet ill. tankönyv készítésére. Tárgyi fejlesztés eredményeként 1997-ben gyakorlati termek, informatikai szaktanterem került kialakításra, majd 1999-ben az oktatási főépületből a kémiai laboratórium átköltözött a víztechnológiai telepen kialakított új laboratóriumba. Ugyanitt biológiai-biotechnológiai labo­ratórium létesült a korábbi klórozó épületben. Jelentős informatikai fejlesztésekre is sor került: a hálózati lefedettség teljes körűvé vált.

A 2001-ben elfogadott jogszabály lehetővé tette a főiskolai szakképzés támogatását a gazdál­kodó szervek részéről. Ennek alapján számos szerződéskötésre került sor, melynek ered­ményeként jelentős oktatástechnikai és laboratóriumi műszer- és eszközfejlesztésre került sor.

2002-ben a 40 éves intézeti jubileumi alkalmából 200 fő részvételével tudományos konferen­ciát rendeztük, a jubileumi kiadvány az elért eredményekről így fogalmaz: "…az integráció nyomán létrejött új főiskola megfelelő szakmai, szervezeti és költségvetési feltételeket biztosít a színvonalas mérnökképzés folytatásához és fejlesztéséhez és - a Fakultás oktatói és dolgozói elkötelezettek a képzés minőségének a megtartása, az oktatás tárgyi és infrastrukturális környezetének javítása érdekében.”

A Főiskola kiadásában ötévenként rendszeresen megjelenő Évkönyvek rögzítik a főiskola, benne az Intézet minden fontos eseményét, ezért a 10 éves közelmúlt legfontosabb eseményei az évszámok tükrében:

2001:

• 25 férőhelyes Széchenyi utcai kollégium felújítás utáni átadása.
• A kreditrendszerű oktatás bevezetése.

2002:

• A BME Mérnöktovábbképző Intézetével közös szervezésű vízügyi építési műszaki ellenőri tanfolyam indítása.
• Természetvédelmi oktatóbázis kialakítása a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködésben az Intézet területén.
• Szakmai Nap évenkénti rendezvénysorozat indítása.
• Az Intézet ad helyet a Vállalkozásszervező Szak nappali tagozatos képzésének.
• Az Építési és Gazdasági Tanszék megszűnt, helyette a Vízrendezés-vízhasznosítás Tan­szék Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékké alakult át, benne vízépítési és vízgazdál­kodási tanszéki csoporttal.
• NEPTUN elektronikus tanulmányi adminisztrációs rendszer bevezetésének előkészítése.

2003:

• A NEPTUN rendszer modulonkénti üzembe állítása.
• A kétciklusú képzés előkészületei.
• Új, felmenő rendszerű tanterv szerinti oktatás kezdete.

2004:

• Szakindítási dokumentációk előkészítése.
• Országos árvíz- és belvízvédelmi továbbképzés 4 helyszínen, KvVM megbízással.

2005:

• Főiskolai döntés a PPP-konstrukciós nagyberuházásról.
• Műszaki Felsőoktatási Rektori-Főigazgatói Kollégium ülése a Műszaki Fakultáson.
• A 4 ill. 3,5 éves BSc. rendszerű alapképzés indítása az építőmérnöki ill. környezet­mér­nöki képzésben.

2006:

• A nagyberuházás (nagyelőadó+aula, könyvtár, kollégium) alapkőletétele.
• A Műszaki Fakultás Műszaki és Gazdálkodási Fakultássá átalakulása a Vállalkozás­szer­vező szak helyett az akkreditált Gazdálkodási és menedzsment szak indításával.

 2008:

- A PPP beruházásban megvalósult nagyberuházás: nagyelőadó és oktatási helyiségek, könyvtár és kollégium átadása

- A tanszéki rendszer átalakítása a Műszaki és Gazdálkodási Fakultáson belül.

 Megalakulnak az intézetek:

Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet,

Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet.

Az Intézeteken belül Szakcsoportok alakulnak.

2010:

- A Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar megalakulása az alábbi intézetekkel:

 Gazdaságtudományi Intézet

Vezetéstudományi szakcsoport

Közgazdaságtudományi szakcsoport

 Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet

Vízépítési szakcsoport

Vízgazdálkodási szakcsoport

Matematikai és informatikai szakcsoport

Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet

Vízellátás-csatornázás szakcsoport

Környezettechnológiai szakcsoport